dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ

Habilitáció ❯

Az érdi Habilitációs Központ 1983-ban kezdte meg működését. Létrejöttekor fontos szempont volt, hogy az értelmi akadályozottsággal élő valamint halmozottan sérült gyermekek megfelelő fejlesztés mellett továbbra is családjukban nevelkedjenek, s emellett a szülők munkát vállalhassanak. A Központ feladata, hogy az akadályozottsággal élő gyermekeket és fiatalokat - az egyéni sajátosságok fegyelembevételével - a gyógypedagógia alapelveinek alkalmazásával nevelje az alapvető szokások kialakítására, közösségi tevékenységre, szervezze egészségügyi és értelmi állapotuknak megfelelő foglalkoztatásukat.

Célunk, hogy a fizikális - mentális képességek, a szociális alkalmazkodó viselkedés fejlesztésével a gyermekeket és fiatalokat felkészítsük a legnagyobb önállóságra. A Habilitációs Központban 5 csoportot alakítottunk ki.

Kicsik

18 éves korig fogadjuk itt a súlyos és halmozottan sérült gyermekeket személyre szabott, egyéni lehetőségeikhez legmegfelelőbb fejlesztésben részesítve őket.

Lezserek

18 év feletti súlyosan, halmozottan sérült fiataloknak szervezünk szintentartó és szabadidős foglalkozásokat.

Nagyok

3 csoport tartozik ide: 18 év feletti enyhe és középsúlyos értelmi sérült fiatalok, akik a nappali ellátáson belül szociális foglalkoztatásban vesznek részt napi 4 órában, amiért anyagi juttatást is kapnak.

A "Nagyok" 3 csoportban felváltva dolgoznak. A kerámiaműhelyben agyagból használati dísztárgyakat készítenek, a kreatív műhelyben gyöngy és textil tárgyakat hoznak létre. Az elkészített tárgyakat kiállításokon, vásárokon értékesítjük.

Heti rendszerességgel zeneterápiás foglalkozásokat tartunk zenepedagógus vezetésével. Csengettyű Együttesünk sok sikeres fellépésen szerepelt már. Színjátszó csoportunk több filmet is készített ill. sokszor megmutatva magát fesztiválokon.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő fiataljaink is részt vehessenek rekreációs programokon (sporttábor, üdültetés), megtanítsuk őket a szabadidő felhasználásának leghasznosabb módjaira

Várjuk olyan gyermekek és fiatalok jelentkezését, akik családias légkörű közösségbe szeretnének tartozni!

Dr. Dizseri Tamás

1949. november 5-én született Szolnokon. Édesanyja általános iskolai tanítónő, édesapja gimnáziumi tanár. Szülei négy gyermeket neveltek. Családjáról később ezt írta: "Kegyelmi helyzetnek tartom, hogy születésemtől kezdve világos értékrendű, puritán protestáns család vett körül. Édesapám igen művelt, széles látókörű, szeretetteljes ember, aki arra tanított, hogy a közösségért a körülményektől függetlenül felelősséget kell vállalnunk, és a világ dolgait a megoldásokat kutató kritikával kell szemlélnünk."

A Szegedi Orvostudományegyetemen szerzett diplomát 1974-ben. Ezután a pécsi orvosegyetem gyermekklinikáján dolgozott 1980-ig, amikor Érden lett gyermekorvos. Ott megszervezte a gyermekegészségügyi alapellátást, a fogyatékos gyermekek napközi otthonát, továbbá Pest megye első családsegítő központját. 1989-től Pest megye anya- és gyermekvédelmi, szociális ügyeinek főorvosa volt.

1992-ben a Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának igazgatója lett. Itt munkatársaival néhány hónap alatt megteremtették — többek között — a megégett gyermekek ellátásának központját. 1988-tól a Gödöllői Családóvó Nyári Egyetem egyik szervezője volt. A Magyar Bioetikai Szemle című folyóirat szerkesztősége tagjának tudhatta.

„Mindenekelőtt gyermekorvos volt. Élete középpontjában a kicsinyek testi-lelki egészségének ügye állt, eköré gyűltek egyre gazdagodó életművének elemei. Mindent megmozgatott a legkisebbekért, elmenve ügyükben az éppen adott ’világ’ határáig…” — írták róla 2003. január 20-án bekövetkezett halálakor. A szó jó értelmében vett lobbista volt. Hasznát látta ennek saját kórházán túl a gyermekgyógyász szakma, a gyermekkórházak és klinikák, az egész magyar kórházügy is.

Megkapta az egészségügy legnagyobb elismerését jelentő Batthyány-Strattmann-díjat és a nemzet háláját jelző Széchenyi-díjat is. Halála után Érd — egykori munkahelye és utolsó lakóhelye, ahol utolsó útjára kísérték — díszpolgárává választotta. Városunk ugyan csak születési helye, mégis joggal lehetünk rá büszkék mi is.